Mennyi műanyaggal kéred a vizet?
Műanyag világban élünk.
A műanyag lévén olyan számtalan módon lett könnyebb és kényelmesebb az életünk, amit ma már elképzelni sem tudunk. Ezzel együtt viszont körbevettük magunkat műanyag szeméttel és mikroszkopikus méretű mikroműanyag szennyezéssel.
Percenként egy millió műanyag palackot vásárolunk, és ez a szám egyre csak növekedni fog a jövőben. Újrahasznosítás céljából, valamivel kevesebb mint a fele kerül begyűjtésre, és ennek is csak 7 százalékából lesz újra műanyag palack. Lassan a klímaváltozás veszélyeinek mértékével említhető egy lapon, ez a hihetetlen szennyezés.
A legújabb kutatások sokkoló adatokat mutattak, az óceánok, tavak, folyók műanyaggal való szennyezettségéről. Ha a mikroműanyag szennyezés megtalálható ezekben a vizekben, adódik a kérdés, hogy esetleg az ivóvizeink is szennyezettek lehetnek. Az egészen közelmúltig, ezt senki nem vizsgálta.
Mikroműanyag az ivóvízben.
Sokáig elkerülte a figyelmünket, az ivóvizeink mikroműanyaggal való szennyezettsége. Egy 2017-es kutatás, világszerte a csapvizek 83%-ban talált mikroműanyag szennyezést. A tengervizekben a műanyagok részecskék megjelenését már korábban is jelezték, de az ivóvizeinket eddig ilyen szempontból nem vizsgálták. Noha logikus, mégis meglepő eredmény, hogy ilyen nagy százalékban érintettek az ivóvíz készletek.
Rendben, akkor ez egy jó érv, hogy a palackozott ásványvizek felé forduljunk. Nos egy 2018-as, a New York Állami Egyetem által publikált, az eddigi legszéleskörűbb mintát felölelő tanulmány szerint, a palackozott vizek 93%-a szintén mikroműanyagokkal szennyezettek. Volt olyan víz, melynek literében 10000 részecskét mértek.
Akkor most a csapvíz vagy a palackozott a jobb?
Noha a kutatások igen kezdetlegesek, és a csapvizek és palackozott vizek vizsgálata nem azonos metódus alapján történt, a 100 mikron körüli műanyag törmeléket nézve, a palackozott víz közel dupla annyi műanyagot tartalmazott.
Nyilván arra lenne szükség, hogy a mikroműanyag szennyezettséggel kapcsolatban is pontos adatokkal rendelkezzünk. Csak így tudnánk felelősen dönteni, hogy milyen vizet fogyasztunk. A közeljövőben viszont erre nem sok esélyt van.
Mennyire veszélyes?
A mikroműanyagokkal kapcsolatos kutatások még csak most kezdődtek, de már így is sokkoló eredményekről érkeztek jelentések. Az óceánoknak nincs már olyan pontja, ahol ne érte volna el ez a fajta szennyezés. Az évi 8 millió tonna, tengerbe dobott műanyag hulladék, pedig csak tovább rontja a helyzetet.
A műanyag biológiailag nem bomlik le, csak egyre kisebb méretekre töredezik. Ezek az akár nanoméretű részecskék már a bélfalon is átjuthatnak, és a nyirokcsomókba, vagy egyéb testrészekbe vándorolhatnak.
A tengeri élőlények bizonyítottan pusztulnak a mikroműanyagoktól. Tápcsatornájukban felhalmozódik a műanyag, és gyulladásos folyamatokat indít el. Itt kell megjegyeznem, hogy a tengeri halakat fogyasztók, ebből a szempontból is veszélyeztetve vannak, hiszen a táplálékkal ezeket a mikroműanyagokat is beviszik.
Logikus kérdés, hogy az emberre nézve mennyi az a mennyiség ami káros lehet. Azt, hogy mennyi az egészségügyi határérték, senki nem tudja, hiszen nincsenek vizsgálatok erre vonatkozólag. Nyilvánvaló következtetés, hogy az emberre is veszélyes lehet, de hogy mennyire és milyen mennyiségben, azt egyenlőre nem tudjuk.
Mit tehetünk?
A műanyagok szükségtelen használatának drasztikus csökkentésére lenne szükség. Ki gondol például arra, hogy műszál tartalmú ruhák esetén, egy 5kg-os töltet mosása alatt, 6-tól 17,7 millió műanyag mikroszálat eresztünk vissza a környezetbe.
A gyártók nem figyelmeztetnek minket, hogy ezen műanyagok a testünkbe is bekerülhetnek. Az ivóvízben való megjelenésnek viszont, egy igen figyelemfelkeltő jelnek kell lennie. Továbbá, a szennyvíztisztító telepek sincsenek felkészítve, a vizeknek ilyen jellegű szűrésére.
Sajnos a műanyagok használata jelenleg nem elkerülhetőek. Viszont rendkívül fontos lenne, hogy a gondatlan eldobásuk helyett, begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljenek.
Írta: Tompos Zsolt, Forrás: Guardian
